A történelmi légkör mindenütt jelen van Kőszeg vár falain belül – Képgaléria
Kőszeg nevével már a tankönyveinkben találkozunk: a magyarok egyik legnagyobb hősi eposzának színhelye. Ezt az erősséget védte meg Jurisics Miklós hősiesen a hatalmas török túlerő ellen 1532-ben.
Az egykori földesúri vár a fallal és árokkal körülvett belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A vár és a város szerves egységet alkot, mostani Magyarországon ritkaságnak számító várváros kategóriába tartozik. Kiépítését, fokozatos bővítését a nyugatról érkező rendszeres osztrák betörések megelőzése tette szükségessé. A belső erőd már a 13-14. században határozottabb formát ölt, de igazán csak a 16. századra kiépült városi védművekkel együtt nyeri el teljes jelentőségét, a falakat övező árkokba pedig bevezetik a közeli Gyöngyös patak vizét.
A tatárjárás után birtokközpont lesz. Tulajdonosai között megemlíthető a Héder -, és a Kőszegi család.
Többször cserél gazdát a Habsburgok és a magyarok háborúiban. A már említett legismertebb ostromát az 1532 augusztusában Bécs felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el. Kőszeg előhírnöke lett a jövendő évtizedek hadakozásainak, ami legjobban a későbbi 1543-as, majd az 1552-es hadjáratokban tűnt ki.
25 nap ágyúszó és nagy veszteségek után egy érdekes alku köttetett a harcoló felek között.
A vár jelképesen meghódolt, kitűzték a lófarkas zászlókat, de a magyarok mégis megtarthatták.
Az ellenség elvonulásának emlékére Kőszegen minden nap 11 órakor is harangoznak. A vár udvarán a hős kapitány bronzba öntött alakja, kivont karddal üdvözöl ma is, emlékeztetve bennünket a nagy haditettre.
A vár állandó kiállítása a helytörténet megjelenítésének tetszetős példája.
Végigkísérhetjük a különböző korok helyi értékeit az Árpád-kortól addig a pontig, amikor a Magyar Királyság 1945-ben ezt a várost is kiürítve távozott a történelem színpadáról. Időszakosan harci bemutatók, hosszú ruhába bújt, csinos várkisasszonyok várják a látogatót. Építészetében a gótika és a reneszánsz nyomaival találkozhatunk. Jó időben pedig a várszínház előadásaira is érdemes ellátogatni.
A kapu hídját elhagyva sétakörrel folytatjuk utunkat a tornyok mentén a régi város falait követve.
Meglátogathatjuk a Zwinger sarokbástyát. Ma látható formáját az Anjou-korban kapta és a városfal déli oldalának védelmét volt hivatott segíteni. Időszaki kiállításoknak ad otthont.
Aztán visszakanyarodunk a csodás terek és a mutatós utcák világába.
A Jurisics térre lépve balkéz felől az igazgatás épületeit láthatjuk, középen egyházi létesítményeket, jobb felől pedig polgári házakat. Itt található az ország talán egyetlen olyan középülete, amely a 14. századtól mindmáig városházaként működik. Küllemét ovális keretekbe foglalt címerek teszik pompázóvá. A kétszintes épületen a gótikától a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus nyomai felfedezhető. Még meg kell említeni a duplaárkádos Lábas házat, a Lada-házat,és a reneszánsz eredetű Sgraffitós-házat. A város két terét összekötő Déli városkapu, mai nevén a Hősök Tornyához csatlakozó Tábornokház, a Generalhaus nemcsak a pazar kilátás ígéretével, hanem kismesterségek és céhekről szóló kiállításaival is hívogat. A torony 1932-ben új, eklektikus arculatot nyert.
A történelmi légkör mindenütt jelen van és végigkísér minket Kőszeg utcáin, terein, belső udvarain.
A díszes polgári házak, az égnek magasodó templomok éppúgy elvarázsolják a látogatót, mint az ódon kapualjak.
Itt szinte megállt az idő.
Érdemes elolvasniMúltidéző pécsi korzó – a váras város
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon